A bejegyzés címe mindent elmond, ami csak összejöhetett az összejött ma nekünk. Egy kicsit elkezdtük komolyabban ápolgatni, pátyolgatni a bicikliket, hát mi a hála, esnek szét, romolnak el, mintha nem akarnának indulni velünk. Pedig muszáj lesz nekik :).
Az egész még akkor kezdődött mikor írtam egy korábbi bejegyzésben, hogy a láncokat is megpucoltuk, beáztattuk.. Az enyémnél szemek újra összeillesztése nem sikerült tökéletesen. A hiba pedig tegnapra már ki is jött, este egy hajszál tartotta össze a láncot, kerékpározni csak úgy lehetett vele, ha semmi feszültség nem volt a láncban / nem raktam nagytányérra, mindig pörgősebb áttételt használtam, a kellőnél/.
Úgy terveztük, hogy ma ettől függetlenül nekivágunk és eltekerünk Diósdra a bringaüzletbe. A bringák viszont sajnos nem épp így tervezték. Tegnap apa megcsinálta a hátsó csomagtartóját. Kiegészítette egy fém pótlással, ennek köszönhetően a gyors zár és a kerék közé lehet illeszteni a tartó végét. Az alap teherbírását megtudtam, 8 kg, ezzel a fém kiegészítéssel viszont 15kg- t is elbír szerintem. Végül is úgy néz ki, mint egy montira szerelhető tartó. A probléma ott kezdődött, hogy az ötlet hibátlan volt, a kivitelezés is, csak a gyors zár nem akarta, hogy behelyezzék oda azt a kis fémet, ezért a menet felmondta a szolgálatot, a zár használhatatlanná vált.
Végül apa hátsó kereke koronázta meg az egészet. Ma reggel mikor indultunk, akkorát robbant lefelé a kereke, hogy azt hitte meglőtték. A belső szabályosan felrobbant, az okát nem tudjuk, így inkább beszereztünk gyorsan egy külsőt is, hogy ne legyen gond az úton vele.
Az apróságokat pedig még nem is említettem / szétesett kulacstartó, szétmenő bandázs.../.
Mostanra már egészen rendben mondható minden. Az új alkatrészeket tesztbringázásokkal próbálgatjuk, csiszolgatjuk. Reméljük több probléma már nem lesz.
A térdem is szerencsére javulóban van,már szinte teljesen tökéletes állapotban van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése